Te vagy a fény a szívemben, Jézus, Add, hogy ne szólhasson bennem a sötét! Te vagy a fény a szívemben, Jézus, Krisztus, jöjj, te vezess utamon!

Jésus le Christ, lumière intérieure, Ne laisse pas les ténèbres me parler. Jésus le Christ, lumière intérieure, Donne-moi d'accueillir ton amour.

• Szöveg: A 139. zsoltár és Augustinus alapján, Taizé 1994. • Fordította: Bálint Zsolt. Zene: Jacques Berthier 1994.

Ismertető

Augustinus Vallomásaiban található az a gondolat, amelyből ez az ének született. Augustinus pedig a 139. zsoltárból merít: „A sötétség nem lenne elég sötét neked, az éjszaka világos lenne, mint a nappal.” (Zsolt 139,12)

A taizéi közösségtől útmutatást remélő fiatalok ezrei élhették át ezen az éneken Krisztus világosságát, amikor valamelyik ifjúsági találkozón ismételgették változatos hangszerkíséret mellett Jacques Berthier kompozícióját. De akkor is, amikor otthoni kis közösségükben, egyetlen gitárral énekelték azt. A taizéi szerzetesek egyik visszatérő gondolata, hogy nem taizéssé kell válni, hanem kinek-kinek a saját gyülekezetében kell szolgálnia a Taizében tapasztaltakkal.

Jacques Berthier egyik utolsó éneke ez a hitvallás, csak a szerző halálának évében, 1994-ben jelent meg először, franciául. Bálint Zsolt igen hamar megalkotta belőle a magyar változatot, így elterjedt hazánkban is. Az ének meditatív jellegét erősíti, ha többször egymás után elénekeljük.