1. Úr Jézus Krisztus, Mesterünk, Te arra hívtál minket, Hogy tanítványoddá tegyünk Hit által minden népet. Most barátunkkal jöttünk el, Hogy keresztségnek vizével Újjászülje Szentlelked.

2. A keresztvízre rátekint, És látja benne arcod, Amint hordoztál érte kínt, Úgy vívtad meg a harcot. Önmagát lássa tebenned, Hogy elveszett volt nélküled, De új életre hívtad.

3. Halálod így halála lesz, Meghal veled a bűnnek. Életté válik a kereszt, S a mélyből felmerülhet. Hogy kit a Lélek és a víz Feltámaszt és életre visz, Az igazságban járjon.

4. Jó Atyánk, hála teneked, Hogy Jézust adtad nékünk. Téged áld a gyülekezet, Mert gyermekeddé lettünk. És hála a Szentléleknek, Hűs forrása az életnek, Mely soha el nem múlik.

• Szöveg: Bencze András 2024. • Dallam: Nürnberg 1523/24 (EÉ 320; Eljött hozzánk az üdvösség).

Ismertető

Keresztelői énekeink többsége csecsemő keresztelésére gondolva íródott, Bencze András hiánypótló jelleggel alkotott most olyan szöveget, amely felnőtt keresztelésére ugyanúgy alkalmas, mint nagyobb gyermekére.

A vers sorra veszi a keresztségről szóló legfontosabb tanításokat: 1. A missziói parancs minden keresztyén feladatául adja a tanítvánnyá tételt; 2. A keresztség újjászületést jelent életünkben; 3. Krisztus szeretetéből az új ember igazságban jár; 4. A keresztség által Isten gyermekeiként örök élet a részünk.

Közismert dallamon énekelhetjük az új verset: Az Eljött hozzánk az üdvösség (EÉ 320) eredeti szövege is a kegyelem által kapott üdvösségről ad tanítást – szépen illeszkedik így egymáshoz a régi és az új.